A sportesemények kapcsán sajnos nem csak tisztességes küzdelmekről lehet hallani.

A bunda nem mai találmány, a ’80-as években például három maffia is működött kis hazánkban: felosztották az országot és többnyire nem is zavarták egymás köreit. A kísértés állandó volt, Albert Flórián mondata találóan foglalja össze a helyzetet: „Aki nem bundázott, az nem is igazi futballista!”

A sportolók egy része kétségbeesetten küzdött, hogy megőrizze tisztességét. A SZEOL (Szeged) vezetőedzője külön kérvényt nyújtott be azért, hogy meccseikre ne lehessen fogadni. De mi az oka annak, hogy ma szinte mindennap fény derül egy újabb csalásra? Belefáradtak a küzdelembe?

Alapvető különbség, hogy míg régen a döntőbe kerülés volt a tét, ma már a pénzről szól minden. Az anyagiak pedig nyilván nagyobb, kézzelfogható kísértést jelentenek, mint a magasztos eszmék. De vajon hihetünk-e abban, hogy a meccsek egyszer még a „fair play” szabályai szerint dőlnek el?