Az egyik legnagyobb botrányt az elmúlt hét során mindenképpen Wayne Rooney-nak, az angol labdarúgó válogatott, és a Manchester United csatárának édesapja és nagybátyja kavarta. Az anyagi gondokkal bizonyára nem küszködő – bár gyermekével nem különösebben jó viszonyt ápoló – idősebb Wayne Rooney ugyanis egy skót labdarúgó bajnoki kapcsán került fogadási csalás gyanújába nyolc másik társával együtt. A Hearts valamint a Motherwell részvételével még 2010 decemberében lejátszott összecsapáson ugyanis Steve Jennings kapott piros lapot, amivel csupán két probléma adódott. Egyrészről indokolatlanul magas összegeket regisztráltak a ”lesz-e kiállítás a mérkőzésen?” kitételű – felelősnek egyébiránt szintén nem nevezhető – fogadási ajánlatra, másrészről Jennings fura körülmények közepette, a játékvezető inzultálásával harcolta ki a piros lapot érő második sárga lap „felvillanását” a mérkőzés utolsó perceiben. A nyomozás végül Wayne Rooney édesapjára, nagybátyjára, valamint társaikra terelte a gyanút. A gyanúsítottakat letartóztatták, és kihallgatást, ítélet azonban még nincs. 

 

De adódik a kérdés, hogy az egyenként 200-500 fontig terjedő tétek sokaságából elért, nagyjából 35-40 ezer fontra rúgó nyereményre mégis mi szüksége volt egy olyan családapának, akinek a fia heti (!!!) 180 ezer fontot keres a Manchester United tagjaként? Mert az, hogy a saját fia – amúgy is megtépázott – jó hírét veszélyezteti, az egy dolog, de ez a fiatalember éppenséggel az angol válogatott ikonja, emberek tízmillióinak példaképe, vagy kedvence. És ha már egy ilyen híresség édesapja is rossz útra téved, hogyan hihet bárki is a sport tisztaságában?