A bundára mint a sportot fenyegető veszélyre hívja fel a figyelmet a Szerencsejáték Zrt. legújabb – épp zajló – kampánya is, ami úgy tűnik, elérte a célját: vitát indított az egyik „szomszédos” felületen. A szerző abszolút a lényegre tapint, mert ez az, amit a felelős fogadásszervezés jelent: ha egyáltalán felmerül a gyanú, inkább kihagyják, legyen akár túlzottnak is tűnő az óvatosság. 

Olyan eseménysorozatról van szó ugyanis, ami komoly téttel nem bír, és ezt a csapatok akarva-akaratlanul kinyilvánítják azáltal, hogy az NB I-ben pályára lépők, az ott alapembernek számítók még csak a stadion közelébe sem mennek, sőt, legtöbbször a másodedzők irányítják a 16-17 éves fiatalok között zajló mérkőzéseket. 
A csapatok vezetői a sorozatot a kísérletezés terepének tekintik. Olyan játékosoknak biztosítanak lehetőséget, akiknek bizonyítaniuk kell, hogy az alapcsapat közelébe kerülhetnek: próbajátékon levők, sérülésből visszatérők, fiatal tehetségek és cserejátékosok.  
Hogy lehetne hát itt valódi tétről beszélni?